Oldalletöltések száma: 5890861
2018. január 17. szerda 09:48,
Antal és Antónia napja van.

Alkoholban a nyelvtudás, persze azért tanulni is kell

alcohol hungryforever comVélhetően az idegen nyelvekkel küzdők éppen erre a hírre vártak. Mert valljuk meg, egy idegen nyelvet megtanulni, különösen, ha az embernek nincs kiemelkedő nyelvtudása, hangyaszorgalma, igencsak nehéz, hát még megszólalni egy más nép nyelvén. De végre megvan a megoldás kulcsa.

   Egy új kutatás szerint az alkohol segíthet abban, hogy az ember folyékonyabban és jobb kiejtéssel beszélje az általa ismert idegen nyelvet. A kutatók úgy vélik, hogy a kulcs az elfogyasztott alkohol mennyisége – írta a 24.hu a Huffington Post híre nyomán.

   Egy közelmúltban bemutatott tanulmány szerint a kis mennyiségű alkohol elfogyasztása segíthet abban, hogy az ember jobban beszélje az általa ismert idegen nyelvet. A szakértők 50 német anyanyelvű résztvevőt vizsgáltak. Az alanyok Hollandiában tanulnak hollandul, és csak alkalmakként isznak alkoholt.
   A kísérletben a hallgatókat arra kérték, hogy vegyenek részt egy kétperces holland nyelvű beszélgetésben. Az interjú előtt az alanyok felének alkoholt adtak, mindenki a testtípusának megfelelő adagot kapta. A rögzített beszélgetést aztán holland anyanyelvűekkel hallgattatták meg, akik minősítették az egyes résztvevők nyelvtudását. A vizsgált személyeknek emellett saját teljesítményüket is értékelniük kellett.
   Az alkoholfogyasztók átlagosan nem érezték jobbnak magukat, mint a kontrollcsoport tagjai, a hollandok azonban másként látták a helyzetet. Az anyanyelvűek szerint az alkoholos csoport tagjai sokkal folyékonyabban beszéltek hollandul, a kiejtésük pedig különösen jó volt. Igaz, szókincsben és nyelvtanban közel azonosak teljesítettek a csoportok.
   A szakértők úgy vélik, hogy az alanyok kommunikációs készsége a kisebb mennyiségű alkohol miatt javult. A több ital feltehetőleg ártott volna a nyelvtudásnak.
Bár a tanulmány eredményei érdekesek, a kutatás messze nem tökéletes. A vizsgálat egyik nagy hibája, hogy nem számolt bizonyos kommunikációt befolyásoló tényezőkkel, például a résztvevők érzelmi állapotával. Éppen ezért a szerzők szerint érdemes lesz újabb kísérleteket végezni – írta a 24.hu.