Oldalletöltések száma: 8020874
2019. január 24. csütörtök 12:19,
Timót napja van.

Az állat- és növényvilág pusztulásából mi sem maradunk ki

erdo bnpi huÚgy pusztítjuk a természetet, mintha nem lenne holnap, de persze így nem is lesz, írtuk nemrégiben azoknak az adatoknak ismeretében, amelyek bizonyítják, hogy milyen mértékben gyorsul a növény- és állatvilág számtalan fajának kihalása. Mint kiderült, hazánkban is rossz a helyzet.

   Olyan gyorsan és olyan mértékben tesszük tönkre a bolygónkat, hogy a folyamatnak előbb-utóbb az ember is áldozatául esik – mondta Orbán Zoltán természetvédő szakember. Hazánkban egyszerre van jelen a fajok eltűnése, létszámcsökkenése és a sokszor káros invazív állatok és növények megjelenése – írta a Magyaridők.hu.

   A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője szerint a fő problémát a fajok kihalásának hátterében zajló folyamatok jelentik, az ember átalakítja a környezetét, megváltoztatja a klímát, egyes fajokat szisztematikusan irt. Magyarországon és Európában az agrárterületek állat- és növényvilágának csökkenése az egyik legaggasztóbb folyamat. Az évezredekig művelt fenntartható kisparcellás, mozaikos gazdálkodást az intenzív földművelés váltotta fel.
   Ez Nyugat-Európában a második világháborút követően, a közös, állami támogatású, monokultúrás agrárpolitika csúcsra járatása miatt alakult ki. Erre példa Anglia, ahol a 1970-es évekre az agrártájból szinte minden őshonos állat- és növényfajt kiirtottak. A rovarok, velük párhuzamosan az őket fogyasztó madarak, majd a nagyobb ragadozók is eltűntek.
   Ahogy a szakember a kormánylapnak elmondta, a történelem furcsa fintora, hogy ez a profitorientált gazdálkodás nem érvényesült a vasfüggöny mögött, Magyarországon 2004-ig, európai uniós csatlakozásunkig az agrárterületeink madárvilága stagnált, stabil maradt. Egy évvel később azonban a felmérések szerint ez elkezdett csökkenni, egyes fajok esetében mára hetven-kilencven százalékos visszaesést tapasztaltak.
   Az MME szakembere a németországi felmérések adatait ismertetve elmondta, ott a táplálékul szolgáló repülőrovar-biomassza hetven-nyolcvan százaléka tűnt el. A most tapasztalt folyamat része az is, hogy a fajok vándorolnak. Egyes állat- és növényfajok egyedei, magjai akár 24–48 órán belül eljuthatnak a Föld bármely pontjára a kereskedelem, közlekedés révén, ami később komoly problémákat okozhat.
   A szakember szerint csalóka siker, hogy a természetvédelmi programoknak köszönhetően több nagyobb emlős- és madárfaj újra meghonosodott, populációjuk megerősödött Magyarországon. Megjelent a korábban kihalt barna medve, farkas, hiúz, aranysakál, hód, vidra, megmenekült a kipusztulástól a kerecsensólyom. Ezek sikertörténetek, de könnyen hamis biztonságérzetet adnak. A csúcsragadozókkal ellentétben sokkal nehezebb az ismert állat- és növényvilágunk piramisának alapjait adó fajok megmentése – olvasható a Magyaridők.hu írásában.